kitalálós #2

A túlerő vagyok mi a szívedbe fészkel

és csatában állok én minden kamasszal.

és viselnek csak még télen mint ékszer,

de sírva borulnak virágba tavasszal.

tömődött forró űr van nélkülem,

Én csak felfelé repülök. Most nyár van.

lábam, kezem, szemem, szívem, fülem

nincsen és nincsen semmim csak szárnyam.

Eltörlek és eltörlek és eltörlek megint

és felkelsz és kérded játszhatsz-e velem?

tébojul és sír minden gyermekem és legyint.

biztosan ismersz, úgy hívnak _