szeretettel meghívlak:

köszönöm minden barátomnak az illusztrációt,

és köszönjük Sándor tanárúr megnyitását,

és köszönjük, hogy megnéztétek!

Pattogós

túl isten fáján túl az ágán

túl a mőbiuszi pályán

túl a szegény veszett sátán

sikertelen öngyilkosságán

túl a fának ágán-bogán

túl isten fiának nyomán

túl a csupasz féreg jogán

túl az ember méregfogán

megeheted hetedmagad

beszélhetsz amíg van szavad

felkérheted, ha el nem szalad

szabad egy táncra? persze szabad

sírhatod a dolgokat

s írhatod a gólokat

csókolózhatsz jó sokat

boldogok a boldogak

istenfája bólogat

a koncert áll

málás-válás

rakoncátlan a koncentrálás.

eltévedtek a verebek

eltévedtek a verebek

a búfelejtőre meredek

az erdő lejtője meredek

verebek, kerubok

verebek, kerubok

mindneki elmegy

azt hiszem berúgok

kenyérmorzsát

morzsál a kenyér

szegény ország

hagyom hogy egyél

ki mar a konyak

ki mar a poklom

mindenki meghal

ki marad otthon

Randevúra

az őrült puskát vitt,

pajszerral hogy akar

kinyitni muskátlit

az ördög a küszöbön

könyörög hogy begyere

esküszik hogy nem ő volt,

de piros a tenyere

tengermély kéj

fekete nőcsel

nyugtass meg úgy

de ne kenőccsel

mélázok a

halucinogén-

dalú cinegén

vasárnap reggel

fütyül a rigó

azt kérdi a zsidó

-mi van eladó?

(háde)

nem megvehetetlen

a kis lány szíve sem

látom pislákolna 

is rám szívesen

a diadalív

az egypupú tevével

a farkas

a fekete báránnyal ebédel

(Pattogóshoz)

istenfájának legény ágán

érik a gyümölcs

szegény Ádám

szegény Éva, ég a virág

mért haragszik
mindenki rád

Margit híd (pesti hídfő)

A hídnak víz, pedig
nagy fekete nejlonzsák.
fehérek csípkedik,
csak nehogy felbontsák.

Tudod, hogy kihasznál,
de mégis kivárod,
a forró viasznál
aljasabban szivárog;

a gyász amin
a Jászain holnap este
ellovagolnál,
ha volna teste.

állj meg búvár
állj meg búvár
odalent csak
háj meg bú vár

kartonból épült
kerti párizs
hiányzik a kék
a vertikális

akasztott ember

az ég alatt
várod hogy isten intsen
a föld fölött
lebegsz csak néhány incsen
de végülis sehol.
meg semmi sincsen
ami elég jó vagy rossz
hogy megsemmisítsen

halak a hálóban
úgy zúg a nép halója
valójában egynek
sincs mondanivalója.
a felnőtthöz
a felhők közt,
aki így hagy, lógva
zúg beléd a szél
a félre tett kagylóba

végre ketten
végre ketten
szeretlek -mondom
még rekedten

fűnek kéne lenni,
hogy a lábujjak
alá bújjak

kamaszkor I.

forgatod a szívemben
pedig ez nem verkli
menjünk mostmár haza
majd sírok, te meg verd ki

nemzene
nemzene
mit értek
mit ártok
ígértek
kitártok
kitértek
nem zene
nem zene
gitártok

meghat a meleged, a melegétel.
az ember
nem vonhatja saját melegét el