2010. február 20., szombat

durva romantikával
ügyetlenül
robbannak szét
a rügyek belül

felgyullad a világ
gyere el velem
nem jön ki a lényeg
itt van a nyelvemen

Te itt laksz
de én kereslek
a szerelem krikszkraksz
szeress meg

és ha nem akkor az lesz
hogy én a hülye barom
az egészet egy
lepedőbe csavarom

a fogaimat kiköpöm
és lenyelem a nyelvem
összecsomózom
ereimben a szerelemem

és ha nem akkor az lesz
hogy én a hülye barom
a lepedővel együtt
ugrom ki az ablakon

2 megjegyzés:

A giccsember írta...

járok egy írói körbe(hosszú, nem írok egyébként), aki tartja, Kántor Zsolt, költő, na ő odalenne meg vissza a verseidért. :D
én is odavagyok, mellékesen.

Füles írta...

Tetszik!