2018. április 9., hétfő

Szó

Magától forog benned a vér.
Magnetizálódik a tekercs.
Zsibbadj el, ne okoskodj,
te vagy a teremtés, szádban a vers.

Hangól hangra meg kell találni.
Olvasni lassú pászma szemekkel.
Egyenként szopogatni a szavakat,
lenni, ahogy kavicsokkal tenger.

(Talán éppen most születik meg,
és visszafelé befogadja a nyelv,
vagy régi beszélők arra csiszolták,
sorába hogy végül beemeld.)

Zsibbadj el, ne okoskodj:
Szentség ez, de miképp? De miér?
Készen kell csak állnod a szóra,
és megfognod, amikor ideér.

Nincsenek megjegyzések: