Róka (Három férfi III.)

van egy ilyen pózom
amikor belópózom
köszönök és kivárok
na most kiáltson ki lát hogy
a csínyre mohó, hírbehozó,
csirkefogó itt van
és mi cseng a fülembe
hogy senki meg se nyikkan
a kismadarak gyenge
nyitvamaradt csendje

a hisztéria csipkéjire

alálátok a tollruhának

a kéj csípked az idegekben

tiszta libabőr a hátad

forráz egyre hidegebben
meghasad és mennydörög
és áll és ver a szived egyben
és bent görög a szem mögött
annál, hogy most itt vagyok
csak az rosszabb, ha nem jövök

Nem vagy ám színvak

tudod, hogy hívnak
tudod, mi a játék neve
hugod meg anyádék tele
bugyogták már rég vele
azt a csöppnyi tyúkagyad

és ne kérd' hogy mért haraptam el
ha már belém se fért

mert én vagyok a róka

és a róka ehhez ért

(hát ezért)

A pirosat nem lehet
egyre ismételgeted
a pirosat nem szabad
mert megégeted magad